Tanulók visszajelzései

Polina visszajelzése

A Vasököl harcművészeti klubba elöször 2010 decenberében kerültem egy ismerősöm ajánlása alapján. Vlagyimir sok évig volt a mester – Vadiján Jurij – tanítványa, és akkoriban vissza akart térni a kedvenc sportjához hosszabb szünet után, és nekem is azt igérte, hogy nem csalódom ha kiprobálom. Ugy döntöttem, hogy támogatom őt és kiprobálom ezt az érdekes ősi művészetet – Karate-Do Shotokan-t.

Már a bemelegítés kellemes csalódás volt: nagyon átfogó és egyedi, hatékony nyújtásí gyakorlatokkal, még olyan izmakat is megdolgoztatta, amelyeket az ember ritkán használja. A legelső alkalom felkeltette érdeklődésemet, mester által edzésen teremtett fegyelem a legkomolyabb hozzáállásra késztetett, teljes odaadásra és összpontosításra. Érezhető volt mester különös energetikája és tudása, igazi mesteriesség és erő, ami tökéletesítésre késztette minket is, a tanítványait. Igazi meglepetést okozott az a különös lazaság és új energiával való telítettség, amit éreztem a tartalmas és intenzív edzés után. Nem voltam fáradt, ellenkezőleg, éber voltam, tele voltam energiával és kész voltam folytatni az edzést! Itt már nem volt semmi kétségem, hogy szerencsém volt igazi Mesterhez kerülni, és azóta egyetlen edzést sem hagytam ki. Juriy Levonovich mindig szigorú volt edzésen, de nagyon barátságos és segítőkész edzésen kívül: segített eligazódni a technikákban, egészséggel kapcsolatos kérdésekben, gyakran tanácsaival segített nehéz helyzetekben, ami a jó és tiszteletteljes viszony kialakulását segítette a Mesterrel. Teljes szívemmel szerettem meg a karatét, könnyen és gyorsan bele tudtam illeszkedni és kész voltam áldozni rá az időmet, még a felelősségteljes munkám közepette is. Éreztem, lehet, hogy tudat alatt, hogy mennyire hiányzott eddig a testemnek és a lelkemnek ilyen jófajta “megrázkódtatás”, és életmódómat megváltoztatva, nem csak erősebb és karcsúbb lehetek, de világosabb lesz az elmém is.

Már az első hónap edzés után új embernek éreztem magam. Megkétszeröződött a napi energiám, általánosan megnött a kedvem és bátorságom. E mellett kezdtem elsajátítani az alap technikákat és önvédelmi fogásokat, ami önmagában is ad némi egészséges magabíztosságot. Bátran ajánlottam az edzéseket néhány barátomnak, akik örömmel csatlakoztak a csapathoz és az edzések még érdekesebbek lettek – most már párosokban tudtunk gyakorolni, ráadásúl a mester mindig másképp állította össze az edzést saját belátása szerint, ami mégérdekesebbé tette a foglalkozásokat. Az edzéseken nem volt egyetlen elveszett perc, elménknek nem volt ideje ellazulni, elbarangolni, ami belátásom szerint egy fontos pozitív tényező.

Távollétemben sem hagytam ki az edzéseket, lehetőség szerint egyedül is edzettem és mindig élveztem az edzést. Csak a bemelegítés maga egy értékes kincs, mindössze 15-20 percig tart, mégis hihetetlenül hatékony izmokra, izületekre és energetikai állapotunkra is – ebben nem kételkedtem, mert éreztem a közérzetemre gyakorolt jótékony hatását. A szervezetem ellenálló képessége, lathatóan nagyon megnött, és ami fontos – rohamosan! Több, mint másfél év alatt egyszer sem betegedtem le vagy akár megfáztam, bár a hideg téli estéken is jártam edzeni, és számtalan tüsszögő-köhögő emberrel találkoztam. Ugyanigy nyilatkozhattak a barátaim – csapatunk más tagjai – is, főleg, hogy egymás szeme láttára változtunk, ahogy telt az idő, mégse betegedtünk le vagy akár megfáztunk.

Jelenleg szünetelek az edzések, több tanuló külföldre távozott, de biztos vagyok benne, hogy ők folytatják ezen művészet gyakolását, amibe mindnyájan már felnött emberek létére beleszerettünk, odakint is! Időről időre hévégeken edzést tartok magamnak, hogy felidézem a technikákat, megtartsam akondiciómat és el ne felejtsem ezt a művészetet! Életemben nemrég hasznát is vettem a tudásomnak, amit a Mestertől kaptam, amikor is utólértem és hatástalanítottam egy tolvajt, aki betörte a kocsim üvegét és megprobált meglépni az ott talált értékekkel. Minden gyorsan és automatikusan történt, de, ahogy utólag kiderült, azt a személyt a rendőrség már féléve körözte 25 kocsi betöréséért! Természetesen, kockázatos volt tőlem elindulni utána, de mégis fel tudtam mérni az erőmet és kellően összpontosítani – hála a klubnak és a Mesternek!

Azt kívánom Mesteremnek és családjának, hogy minél előbb nyíssák meg saját edzőtermüket, ahol Jurij Levonovics továbbadhatja nekünk és új tanulóknak ezt az értékes és ritka gyógyítási és harci tudását, ami segít megfiatalódni és újjászületni, és ahol állandó tanuló leszek jómagam is.

2012.09.30
Polina

Vjácseszláv visszajelzése

Tisztelt látogatók!

Szeretném megosztani veletek a történetemet – valakinek ez egyszerüen érdekes lesz, de valakinek lehet, hogy megváltoztatja az életét. 2008-ban, amikor 28 voltam, kiméletlen diagnózist kaptam az orvosoktól – spondilítisz ankilopoetika, avagy Behtyerev-kór. Aki ismeri, tudja mi is ez és mennyire befolyásolja az életvitel minőségét. Hivatalos orvosi tudomány nem tud kigyógyítást ajánlani belőle, csak a gyulladási folyamatok könnyebb elviselését fájdalomcsillapítók állandó szedésével, amelyek csak egy kicsit enyhítik a szimptomákat, de nem oldják meg a problémát. Se speciális masszázs, sem a bálneológia nem segítenek. Amig kerestem a megoldást egyre csak rosszabb lett: állandósúlt a fájdalom és érzéketlenné vált a hátam alsó része, térdben és könökben is visszhangzott, sőt, az érzéketlenség elérte a gerinc melli illetve nyaki részeit, amivel blokkolta a teljes mozgás-koordinációt. Válaszút előtt találtam magam: szenvedjek egész életemben vagy keressek alternatív kiutat a hivatalos “patt” helyzetből. Teljesen váratlanúl ajánlották nekem Vadiján Jurij harcművészeti mester által alapított “A test és a lélek újjáélesztése” iskolát. Jurij Levonovics rendszere szerint edzettem és abszolút magabiztosan beszámolhatok kórommal vívott harcom sikereiről. Arra jöttem rá, hogy az Iskola ajánlása nem volt véletlen, inkább egyfajta segítség volt fentről. Természetesen, ahhoz, hogy elérjük az eredményt, be kell tartani a szabályokat. Most kijelenthetem, hogy egy olyan ember vagyok, aki megtörte a krónikus betegségének fejlődését és visszafordította azt: elmúlt az érzéketlenség, a hátam feléledt és rugalmasabbá vált. Régebben számomra abszolút elérhetetlennek vélt gyakorlatokat most magabiztosan és kényelmesen elvégzem.

“A test és a lélek újjáélesztése” iskolát erős és gazdag belső világgal rendelkező embereknek ajánlom, azoknak, akik nem adják fel a teljes, egészséggel és örömmel teli élethez való törekvéseiket.

Vjácseszláv,
32 éves

Nagyezsda visszajelzése

Jurij Levonoviccsel való edzést nehéz összehasonlítani bármilyen más edzéssel vagy praktikával. Annak ellenére, hogy folyamatosan gyakorlom jógát és fizikailag jól felkészültnek tartom magam, Jurij rendszere szerint nem volt olyan könnyű edzeni, mint ahogy képzeltem. Elsőre semmi bonyolúlt – egyszerű gyakorlatok, de attól, hogy mindennapos életünkben nem szoktunk, példáúl, sarkokon járni, ez az egyszerű feladat nem is olyan könnyű. A kivitelezés megkövetel némi gyakorlatot és ügyességet, egyszerre az izmok dolgoznak és az agy (tisztában kell lenni, hogy MIT csinálsz, MI történik a testtel abban a pillanatban, MIT mond, milyen irányt ad a mester). Érezhető állandó összeköttetés a mesterrel és a rendszerrel, amibe belemélyülsz, fejed bubjától talpad sarkáig, tested minden egyes sejtjével, összeolvadva, mintha új elemet formálva a világegyetemben. Edzés közben fejlődik a légzés, ér- és idegrendszer, tehát az akarat és a szándék. Végül elérjük a testi egységességet és elmi stabilitást és nyugalmat.

Edzés után nyugalom cseng a fülünkben, mintha az egész világ kicsit távolabb állna, nem szív bele a történései sűrűjébe, hanem külső megfigyelőként hagy minden esetben – tehát megmarad a józan ész és a cselekvések igazi, indulatoktól mentes szabadsága. Mind ezért hálás vagyok Jurij Levonovicsnek és azt kívánom, hogy sikeres legyen ő és az ősök tudásán alapuló egeszségjavító rendszere.

Tisztelettel,
Nagyezsda
Moszkva

Dmitrij visszajelzése

Egy betegség története

Gyerekkoromban gyakran szenvedtem mandula gyulladástól és más megfázásos betegségektől. 4 évesen műtétet végeztek a torkomon. Izületi problémákkal iskolai éveim közepén szembesültem. 10 évesen 2. emeletről estem aszfaltra. Igon, pontosan igy volt! Szerencsés véletlennek köszönhetően kéz- és néhány újjtöréssel usztam meg. Elég pozitívan haladt a gyógyúlás, 3 hónap alatt rendbejöttem. Később, 15 évesen kényelmetlenségeket kezdtem érezni mozgás közben. Elöször csípőben, később derék táján. Testnevelési órákon éreztem ezt leginkább. A kór egyre csak fejlődött, amig egyszer 16 évesen fájdalmat kezdtem érezni gerincemben. Összes orvos és masször oszteochondrózisra gyanakodott. Röntgen felvételeket akkoriban nem csináltam, gondolván, hogy elmúlik majd magától. De a helyzet csak rosszabbódott. Torna gyakorlatok fájdalommal és kellemetlen érzésekkel társultak, így 17 évesen felmentést kaptam ‘tesi’ órák alól (már nem emlékszem, milyen diagnózissal).

15 és 20 közt programozástól elragadtatva, mozgáshiányos életmódot folytattam. Utána 4 évig állandóan probálkoztam a probléma megoldásával a kór erösödésekor és amikor enyhült is – mind hiaba. Minden ismertebb orvoshoz fordultam, városomban e kórral küzdők körében jól ismert Ekaterinburgi Baleseti Intézebe is. Akkorra szorúltságot és fájdalmat éreztem csípőben és gerinc alsó részében. Legtöbb orvos oszteochondrózist, artritiszt, artrózist és hasonlókat diagnosztizált, de egy se említette reumás fájdalmakat, főleg nem behtyerev kórt. Szakértők javaslatai alapján alap tornagyakorlatokat végeztem, szedtem gyógyszereket (erősítő- és gyulladásgátlókat). A helyzet nem változott. 24 évesen abbahagytam a kezeléseket.

Amikor 25 voltam, a kór hirtelen erösödött. Csípő- és gerinc alsó részének a mozgása nagyon korlátozódott, alig tudtam felkelni az ágyból. Segítség nélkül nem bírtam felhuzni a zoknit. Másfél hónapig fizetős moszkvai rendelőket jártam be. Teljes kivizsgálás és reumatológus látogatása után azt a szóbeli diagnózist kaptam, hogy behtyerev kór (magam kértem, hogy ne irják bele a kartonomba, hogy ne veszítsem el a TB-t). Orvosnő lapozta a kórlapomat és próbálta elrejteni mosolyát “Nos, igen, fiatalember…”, mondta, “mostanra gyakorlatilag az összes diagnosztikai módszerünket ismeri”. Azután elvégeztetett velem néhány mozdulatot, hogy felmérje az állapotomat és megkerdezte: “Eddig nem merült fel a behtyerev kór, mint diagnózis?”. A helyzet komolyságáról és lehetséges következményekről tőle hallottam először. Továbbá elmesélte, hogy mi a helyzet orvostudományban e kór kezelését illetően. Különösen jól vésődött emlékezetembe egyik kihangsúlyózott mondata: “Az Ön helyzetében, fiatalember, a mozgás életet jelent!!!” (ezt a tézist életemre megjegyeztem). Végül reumatológiai intézetbe kaptam beutalást, amit fel is használtam, amint kicsit enyhültek a tünetek. Ottani orvos is alátámasztotta a behtyerev kórt, amint átnézte a kórlapomat. Felírt néhány gyógyszert, többek közt Dichlophenac-t, és elmesélte az új szerek (Európában és USA-ban már forgalmazottak, de Oroszországban még nem) tesztelésére létező teszt-csoportokban való részvétel lehetőségéről illetve más forgalomban lévő drága gyógyszerekről. Egy hónapig szedtem 2 gyógyszert (Dichlophenac-t és egy másikat, amire nem emlékszem), ahogy előírt az orvos és javult az állapotom. Mindig, amikor a kór visszahúzódott, emlékezve a mozgás fontosságáról, sokat sétáltam, maximálisan lemondva autózásról és ülésről. E mellett az orvos javasolta az úszást és tornázást. Gyógyszerekhez negatívan állok hozzá, főleg, olyan erősökhöz, mint a Dichlophenac, stb., ezért ez volt az egyetlen alkalom, hogy szedtem őket, azóta nem szedem egyáltalán.

2008 óta nem fordultam orvosokhoz ezzel a problémával, kizárólag 10-alkalmi masszázs-terápiában vettem részt 2010 és 2011-ben. Torna gyakorlatokról lemondtam, mivel az összes éles fájdalommal járt. Úszni mai napig járok heti 3-5 alkalommal 2007 óta. 2009-ben nagy stressz helyzet után a magánéletben a kór elérte a váll izületeit. Kéz felemelésekor fájdalmat éreztem. A fájdalom különböző intenzitású volt: valamikor egyáltalán nem volt, valamikor nagyon erős volt. Ilyen állapotomban voltam 2012 januárjában.

Egyszer elbeszélgettem barátnőmmel egészségről és váratlanúl megtudtam, hogy a testvére is ugyanebben szevendett. “Az mondtad, hogy a testvéred beteg volt, de miért a múlt időt használtad, Behtyerev Kór tudtommal nem gyógyítható?”, – kérdtem, és válaszúl egy meglepő történetet kaptam egy ember kigyógyúlásáról hagyományos orvostudomány szerint gyógyíthatatlan kórból. Így hallottam elöször Jurij Levonovicsról és a módszeréről. Barátnőm testvérétől saját magam történetét hallottam. Miért rólam? Hát azért, mert a ő esetében ugyanúgy fejlődött a betegség, egy az egybe, kisebb időbeli és kialakulási hely-beli eltérésekkel. Barátaimnak köszönhetően interneten keresztül elértem Jurij Levonovics-t és megbeszéltem vele az edzőtervet juniúsra. Majdnem teljes hónap oly sok időnek túnt amikor rendeltem a repülőjegyeket, de tévedtem, ez kevés! J.L. programja szerint minden napom be volt táblázva. Az edzések változatosak voltak, egyik más, mint a másik. Egyre több új technika jött, a régiek nem tüntek el, hanem fejlődtek, technikák palettája alakult ki nálam. Egy hónap szorgalmas edzés után mindenem fájt. Úgy éreztem, hogy minden reggelem egy többtonnás úthenger alatt kezdődik és alig tudok magamhoz térn ü másnap ugyanúgy kezdődik. Azért itt el kell ismerni, hogy ebben az érzésben volt valami pozitívan kellemes is: éreztem, hogy a vér elkezdett rendesen folyni ereimben, hogy feléledtem! Fokozatosan elmúlt a lábam érzéketlensége, a testem mozgékonyabb lett, még azok az izületek is, melyek, úgy éreztem, visszfordíthatatlanúl bekövesedtek.

Ha valaki elmesélne nekem ezekről az eredményekről Jurij Levonovicsal való edzéseken, talán nem hinném el. De én magam tapasztaltam meg ezt és megéreztem a rendszer jótékony hatását és javaslom Jurij Levonovics “A test és a lélek újjáélesztése” iskoláját barátaimnak.

Dmitrij,
30 éves,
Moszkva

Alexej visszajelzése

1993-ban, amikor eljöttem Budapestre és elkezdtem edzeni a mesterrel, több bonyolúlt krónikus betegségben szenvedtem. Emelkedett bilirubin szint, elgyengült immunrendszer, szezonális megfázásos betegségek voltak állandó kíséretem. Mindössze néhány hét edzés után Jurij Levonovics módszere szerint, és a bilirubin szint visszaesett normál mértékre, immunitásom annyira megerősődött, hogy már nem ragadtak rám a tavaszi illetve őszi megfázások. Krónikus betegségeim múltak egyik a másik után. Ilyen eredményeket nem tapasztaltam hagyományos orvoslás esetén.

Krónikus betegségektől való megszabaduláson kívül érdemes említeni az edzések hihetetlen jótákony hatását sebek gyógyításában. Egyszer nyári iskolai szünet alatt baleset következtében nagyon megsebeztem a lábam. Többszörös orvos-látogatás ellenére a seb nagyon rosszúl gyógyúlt és állandóan vérzett. Felhívtam a mestert és ő azt monta “Gyere el!”. Mesterrel való második edzés után a seb bezárúlt magától.

2001-ben komoly sport-balesetem volt. Megsérült jobb térdem és lábizmok, továbbá a máj is nagyon megsérül, ami később nehéz krónikus betegséggé alakult át. Gyógyíthatatlan volt. Néhány évig mozgáskorlátozott voltam, gyakorlatilag nem tudtam futni egyáltalán, huzamosabb lábhasználat után fájdalom alakult ki a térdben. Igy huzódott 2008-ig. Jurij Levonovics edzéseivel néhány hónap alatt megszabadultam a fájdalomtól, fél év alatt az izmaim annyira megerösödtek, hogy elkezdtem futni és szabadon tudtam mozogni (lépcsőzni, gugolni). A májam sem zavart többet – a szervezetem rendbe jött.

Jelenleg folytatom a gyógyítási módszer egyes elemeinek a gyakorlását megelőzés céljából és, hogy formában tartsam magam, de e közben észreveszem más jótékony változásokat. Soha nem leszek beteg: szezonális megfázásos betegségek eltűntek, megerősŐdött az immunrebdszer, megnött a türőképesség sportolás közben. Mindenkinek, aki szeretné meggyógyítani szervezetét és hosszú időre feltöltödni energiával, ajánlom, hogy vegyen részt a gyógyítási edzésekben és élje át saját bőrén a gyógymód működését.

Alexej,
33 éves